A család története 1568-tól


    "A festett bútorok tanulmányozása szempontjából kivételesen szerencsés a helyzet Vargyason. Az udvarhelyszéki Erdővidék e szép falujában tovább élt a festett bútor divatja, és ugyanakkor ez a község az erdélyi festett bútorok egyik legrégebbi, magas művészi színvonalú termékeket előállító központja, ahol a legnevezetesebb bútorfestőasztalos család egyik élő tagja, idős Sütő Béla személyében egyaránt kitünő mesterét és hagyományőrzőjét találni az itteni festettbútor-készítésnek." Írja dr. Kós Károly "A Vargyasi Festett Bútor" című könyvében.
    A Sütő család első két képviselője 1568-ban ács és asztalosmesterekként kerültek Vargyasra a Daniel kastély újjáépítésére és bebútorozására, az ugyancsak udvarhelyszéki Fiatfalváról. Az 1614. évi Bethlen-féle lustrához csatolt füzetben (Regestum) megjelenik Sütő János neve mint Daniel Mihály medgyesi gyűlés (M. g.) utáni szabad székely (Z. Z.) jobbágya. Sütő János tehát az 1602-ben, Giorgio Basta császári generális által összehívott medgyesi országgyűlés határozata értelmében vált (újra?) jobbággyá. Az 1627. évi összeírás a Sütőket már felszabadult jobbágyokként említi.
    A bútorfestés és faragás hagyományát 14 nemzedék adta apáról fiúra egészen napjainkig.
    A Sütők jelenlegi portája 1773-ban épült, kőből az azelőtti egyszerübb faház helyére.
A festett bútor a XVII. század végére válik általánossá a Székelyföld legtöbb vidékén. Addig csak sima, vagy egyszerüen faragott bútorokat készítettek kemény fából.
    Ezek a díszítések hornyolókéssel vagy bicskával készültek, motívumaik valószínüleg a pogánykorig vezethetők vissza. A Sütők ezen népművészeti ágat is gyakorolták, és gyakoroljuk ma is.
    Családunkban a bútor festésére utaló legrégibb eszköz az a festéktörő kő, amire 1680-ban véste rá nevét (második) Sütő József, másik oldalára pedig 1754-ben Sütő István. Ez egy, a két oldalán mélyedésekkel rendelkező márványlap, amin két kisebb őrlőkő segitségével tették kenhetővé a festéket. Napjainkban is használat alatt áll, a festékeket ugyanis a hagyományos módszerekkel készítjük.

    Ha többet szeretne megtudni a család történetéről és munkásságáról, olvassa el Sütő István A bútorfestő és fafargó Sütő család című könyvét.