A család története 1568-tól


    "A festett bútorok tanulmányozása szempontjából kivételesen szerencsés a helyzet Vargyason. Az udvarhelyszéki Erdővidék e szép falujában tovább élt a festett bútor divatja, és ugyanakkor ez a község az erdélyi festett bútorok egyik legrégebbi, magas művészi színvonalú termékeket előállító központja, ahol a legnevezetesebb bútorfestőasztalos-család egyik élő tagja, idős Sütő Béla személyében egyaránt kitűnő mesterét és hagyományőrzőjét találni az itteni festettbútor-készítésnek." Írja dr. Kós Károly A vargyasi festett bútor című könyvében.
    A Sütő család első két képviselője 1568-ban ács és asztalosmesterként került Vargyasra a Daniel kastély újjáépítésére és bebútorozására, az ugyancsak udvarhelyszéki Fiatfalváról. Az 1614. évi Bethlen-féle lustrához csatolt füzetben (Regestum) megjelenik Sütő János neve mint Daniel Mihály medgyesi gyűlés (M. g.) utáni szabad székely (Z.Z.) jobbágya. Sütő János tehát az 1602-ben, Giorgio Basta császári generális által összehívott medgyesi országgyűlés határozata értelmében vált (újra?) jobbággyá. Az 1627. évi összeírás a Sütőket már felszabadult jobbágyokként említi.
    A bútorfestés és faragás hagyományát 15 nemzedék adta apáról fiúra egészen napjainkig.
    A Sütők jelenlegi portája 1773-ban épült kőből, az azelőtti egyszerűbb faház helyére.
A festett bútor a XVII. század végére válik általánossá a Székelyföld legtöbb vidékén. Addig csak sima, vagy egyszerűen faragott bútorokat készítettek kemény fából.
    Ezek a díszítések hornyolókéssel vagy bicskával készültek, motívumaik valószínűleg a pogány-korig vezethetők vissza. A Sütők ezen népművészeti ágat is gyakorolták, és gyakoroljuk ma is.
    Családunkban a bútor festésére utaló legrégibb eszköz az a festéktörő kő, amire 1680-ban véste rá nevét (második) Sütő József, másik oldalára pedig 1754-ben Sütő István. Ez egy, a két oldalán mélyedésekkel rendelkező márványlap, amin két kisebb őrlőkő segítségével tették kenhetővé a festéket. Napjainkban is használat alatt áll, a festékeket ugyanis a hagyományos módszerekkel (is) készítjük.

    Ha többet szeretne megtudni a család történetéről és munkásságáról, olvassa el Sütő István A bútorfestő és fafaragó Sütő család című könyvét.